2013. május 29., szerda

Hímnő fa

Balanced

Pizza

II. Országos Wazer Találkozó




Sziasztok Wazerek!

Megint összejövünk, mert megint eltelt egy év, és megint találkoznunk kell! Tavaly Csillebércen futottunk össze, idén a Börzsönyben fogunk, Királyréten. Személy szerint alig várom hogy találkozzunk! Ez lesz az a nap, amikor ti, a Waze felhasználói és Ti a térképünk szerkesztői ismét találkozni fogunk, hogy megbeszélhessük a megbeszélendőket! Ugye készültök? Ugye? Tavaly vagy száz Wazer volt ott a találkozón, sokan családi körben! Remélem idén sem lesz másképp, ismét várunk titeket és hozzátok a családot is, hogy az egész Magyar Waze család együtt legyen!

Ha jössz, akkor waze-zel gyere, és 10 óra után bármikor jöhetsz! Ha előtte jössz, akkor gyere előtte, de mindenképp gyere! Hozd el a családot, szomszédot, a haverokat, akit-amit akarsz! A részletek még jönnek…

A Waze legyen veled ifjú Wazewalker!

2013. május 23., csütörtök

Programajánló: Hamarosan!


"Üdvözöllek ebben a remek kincskereső játékban. A játék célja megtalálni az környező erdőben elrejtett  körülbelül 15x8 cm-es műanyag lapocskákat és a lapokon jelzett számokat, illetve figurákat a célban ajándékra váltani.





Az út teljes hossza 2.8km és végig bejárható akár babakocsival is, ez alól a tényleges keresések kivételek, itt rejtésenként változó de körülbelül 2-35 méterre kell letérni a járt útról Kérek mindenkit, hogy a táblácskákat ne szedje le és ugyanúgy rejtse vissza, ahogy ő is találta, hogy az utána jövők is örömüket lelhessék a játékban. A táblák egyike sincs 1.5 méternél magasabban vagy a föld színénél alacsonyabban, azaz se fára másznod se ásnod nem kell. Az utat úgy állítottuk össze, hogy lehet GPS használatával vagy anélkül is teljesíteni, a választásodtól függően a rajtnál kérd a GPS-es vagy a GPS NÉLKÜLI leírást. A GPS-es teljesítés több kihívást rejt, hiszen ott nincs semmilyen támpontod a koordinátákon kívül de a GPS NÉLKÜLI teljesítés is szórakoztató. A teljesítés ideje nem számít, a lényeg, hogy jól szórakozz.

A GPS-el játszó játékosoknak szóló információk:
Amennyiben így szeretnél játszani és nincs cél készüléked akkor javaslom, még otthon töltsd le Androidos telefonodra a C:GEO programot, és ebben tudsz koordinátára navigálni. Amennyiben iPhone készülékkel rendelkezel, akkor a kereséshez használhatod az OPENCACHING programot. Sajnos a helyszínen a terepviszonyok miatt nem igazán jó a mobiltelefonos internetkapcsolat.

A pontok kereséséhez ne használd a GPS-el nem rendelkező játékosok számára készült leírást, mert az sokat fog rontani az élményen. Minden pontot az utolsó pár métert leszámítva meg lehet közelíteni gyalog/aszfalt/szekér úton, nincs szükség az erdőben keresztül-kasul bóklászni de ha így szeretnéd, nosza rajta, csak figyelj oda, hová lépsz és óvd a természetet!

A koordináták mindegyike 5 perces átlagolással lett kimérve, ennek ellenére pár méteres eltérés a technológia pontatlanságából adódóan előfordulhat. A rejtések mindegyike a ter
mészettel összhangban történt, csak “halott dolgok” -ra/alá/ba vannak megejtve."


A pontos időpont és a helyszín hamarosan!


2013. május 7., kedd

Váci bringaút

Programajánló

Törökmező Kalandpark, a Dunakanyar legnagyobb kalandparkja!


NYITÁS 2013. MÁJUS 11-12.

Hatalmas nyitó hétvégi akciókkal és rengeteg programmal!


A túraruházat választása II

A különböző rétegek és azok feladatának megismerése után érdemes átnézni bővebben, hogy hogyan és mi ellen is kell védeniük. Máskülönben még mindig választhatunk rossz megoldásokat a nehezen megszerzett pénzünkért, ami aztán sok bosszúsághoz fog vezetni odakint. Szélsőséges esetben akár komoly problémákhoz is.

Nos, kezdjük a mindenki számára legegyszerűbbel - mégis oly sokszor elcseszett tulajdonsággal - és ami minden rétegre igaz: a szín! Alapigazság, hogy hideg időjárásban sötétebb színek közül kellene válogatnunk, amik a fénytörés törvénye miatt jobban szívják magukba a gyenge kis napsütés erejét. Meleg időjárásban viszont inkább a világosabb árnyalatokat kell előnyben részesítenünk, hogy a részleges fényvisszaveréssel csökkentsük a túlhevülés kockázatát. Ettől függetlenül a következő színekből érdemes válogatnia egy igazi természetbarátnak, hogy minél kevésbé rémisztgesse a helyi élővilágot - már ha tud nesztelenül közlekedni! Ezek hótakaró nélküli hidegben a grafit és egyéb sötétszürke árnyalatok (sziklák, bükkfa törzse), sötétbarna (pl. gesztenyebarna), vörösesbarna (tűlevelű erdőkben a fatörzsekhez hasonló szín, mivel ott kevés az aljnövényzet), khaki, sötétzöld (leginkább fenyő-zöld  vadász-zöld  olive drab, ranger green). Ezektől a sötétebb árnyalatoktól haladhatunk a fakóbb szürkéig, homokszínekig és világoszöld, de nem élénk árnyalatokig (mint például az amcsi, katonai Foliage Green). A lényeg, hogy úgy válogassunk a földszínekből, fás jellegű színekből és lomb-zöld árnyalatokból, hogy mi még komfortosan érezzük magunkat, de ne lógjunk ki túlságosan abból a környezetből, ahova készülünk. Érdemes az alapján összeválogatni ruhatárunkat, hogy mikor és hova járunk a legtöbbet kalandozni. A feketét hagyjuk meg a kommandósoknak, a terepszínűekből pedig óvatosan válogassunk, mert a vadászok még rapsicnek nézhetnek, az adott országban rendszerben lévő katonai rejtőszínek miatt pedig bajba kerülhetünk. A legtöbb államra igaz, hogy rendszeresített ruházatot csak rendfokozat nélkül viselhet olyan, aki nem tagja az adott fegyveres erőnek. A világ forrongóbb pontjain pedig még így is veszélyes lehet pl. egy amerikai Woodland camo. Sokan meglepődhettek, hogy az elején azt írtam a szín minden rétegre igaz. Gondolj bele: reggel a ponyva alól kikászálódva nem rögtön nagykabátban fogod kezdeni a napot. Viszont hideg időjárásban egy sötét színű alsónemű (trikó vagy póló, alsógatya és zokni) jobban fogja magába szívni az a csekélyke napsütést is és melegebbnek fogod érezni a levegőt, mint vakítóan fehérben glasszálva. Aztán persze úgyis felöltözöl, ha csak nem voltak viking vagy eszkimó őseid. De, tudjuk, hogy a nap kezdete rányomja a bélyegét az ébren töltött következő tizenpár óra hosszára a tudatalattinkban. Tehát érdemesebb így készülni!

Tovább menve a szempontok között nézzük az éghajlatot! Az éghajlat az adott terület évszakait és időjárását egész évre jellemzően meghatározza, ezért ez alapjaiban fogja megszabni az összeválogatott ruhadarabokat. Az éghajlatot, évszakokat és időjárást a hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgások és azok intenzitása, a csapadék formája és mennyisége, valamint az UV sugárzás mértéke határozza meg. Ehhez hozzávehetjük még az ezáltal felkorbácsolt vagy szállított vizet, törmeléket és egyéb szennyeződéseket, amik nem időjárási tényezők, mégis jelentős kihívást képezhetnek.

Általánosan elmondható tény, hogy csontszáraz, forró égövi körülmények között - de még itthon is a 40 fokos nyári hőségben - jobb ha az alsónemű nem 100%-osan szintetikus, mert irritálhatja a bőrt és szépen kivörösödhet pár órán belül. A 100%-os pamut pedig azért nem jó, mert a benne tárolt izzadság fogja ugyanezt eredményezni. Ráadásul a tiszta pamut nagyon elnehezedik a nedvességtől, ami az amúgy is kimerítő környezetben csak további kedélyromlást eredményezhet. Ettől függetlenül szárai érjenek a comb harmadáig legalább, hogy az ott összeérő két bőrfelület ne egymáson dörzsölődjön! A köztes rétegek - ha egyáltalán viselünk ilyet abban a hőségben - szintén készüljenek kevert anyagból és ne legyenek nagyon passzosak, hogy segítsék a légáramlást! A külső rétegnek használt ruházat pedig jobb, ha szellős, könnyű és laza szabású, mert még egy enyhe fuvallat is kellemesen lebegtetni tudja és ez frissitőleg hat. Csak meg kell nézni a helyiek népviseletét (arab törzsek pl.)! Ilyen környezetben a ruházat tartalmazzon minél több pamutot vagy lenvászont (akár 90-100%-ban), hogy a bőrfelületről elvezetett izzadságot tárolva, azt fokozatosan tudja kipárologtatni, ne hirtelen, mint a teljesen szintetikus társai! Ezzel jobban védhetjük testünket a kiszáradástól és a hőártalmaktól. Ennek ellenére jó ha a ruhadarab tartalmaz némi szintetikus alapanyagot is (10-20%), mert az növeli a tartósságát. Kimondottan túrázásra tervezett ruházatból válasszunk a polgári daraboknál kicsit sűrűbb szövésűt. Ez azért fontos, mert a mindenütt jelenlévő finom por úgy eszi a ruhát, mint a csiszolópapír. Ráadásul a ritkább szövésű, tiszta pamuton könnyebben átjut és megül benne a szálak bolyhosabb szerkezetéből adódóan, mint a műszál, selymesebb sodratai közt. A különböző bevonatoknak és rétegeknek ezen földrészeken nincs nagy jelentősége. Pláne hosszútávon! Ugyanis az a finomszemcsés homok nagyon gyorsan megeszi vagy eltömíti azokat a membránokat  filmrétegeket (DWR, Gore-Tex, stb.). Ilyesfajta környezetben a tisztálkodásnak, mosásnak és ápolásnak kiemelt szerepe van. Ha víz nem is áll bőségesen rendelkezésünkre, ne feledkezzünk meg minden nap végén kiporolni a ruházatot, lábbelit és lehetőségeinkhez mérten letörölni testünket! A széles karimás fejfedő ezen éghajlaton kalandozva olyan alap dolog, mint a napi 3-5L ivóvíz!!! A széles karima csak egyik része a védelemnek. Ezenfelül jó, ha magas, szellőzőlyukakkal ellátott koronája van, hogy a hőszabályozással óvakodhassunk a napszúrástól. Tehát a baseball sapka itt nem játszik! Csikós kalap, sombrero, ausztrál vászon kalap, szalmakalapok, hogy csak egy párat mondjak a tradicionális vonalból, amikhez felépítésben hasonlót kéne viselnünk! A keresztszövéses, könnyű, kevert anyagú bozótkalapok talán a legideálisabbak, csak ne húzzuk nagyon a fejünkbe, hogy a koronában legyen hely a légcserének. Ebből is inkább válasszuk a nagy, rovarhálós szellőzőlyukakkal ellátott változatokat, mert a két aprócska lyukú nem sokat ér. Éjszakára ne feledkezzünk meg egy jó meleg gyapjú vagy egy kisebb súlyú mikrofilc pulcsiról! (A sivatagban nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet éjszaka.)

Trópusi, szubtrópusi éghajlaton már megint teljesen más szempontok kerülnek előtérbe. Ott az állandó 95% feletti páratartalom és a rendszeresen előforduló, heves záporok még a sebgyógyulást is szinte lehetetlenné teszik. A láb állandóan csicsog a bakancsban. A test szenved a nedves, meleg levegőtől, mert nem tud párologtatni. A környezet telített. Lélegezni alig tudunk. Nagyon kimerítő egy európai ember számára. Ez maga a földi pokol. Itt semmilyen ruhadarabtól ne várjunk csodát! Nem hiába az esőerdőkben lakó népek nem is viselnek nagyon semmit. Még lábbelit is ritkán! Tapad bele a sár, belefolyik a víz, aztán a lábad kipállik  belecuppan a dagonyába és az úgy fogja, akár egy medvecsapda. A növényzet tüskéi mindenféle ruhaneműn áthatolnak, szúrnak, karistolnak. Ilyen éghajlaton a javarészt mesterséges szálakból készült ruházat talán annyiból szerencsésebb választás, hogy kevésbé csicsog benne a víz és jobban ellenáll a sűrű aljnövényzetnek. A szaharai lenge ruhafajták itt nem jók, mert mindenbe csak beleakadnának. Viszont nagyon passzosat se válasszunk, mert a pangó izzadságtól és párától amúgy is tapadni fog rajtunk a ruha. A Gore-Tex membrán itt sem működik teljes értékkel, mert az igaz ugyan, hogy képes testünk kipárolgását átengedni a külső felére, de onnan a levegő telítettsége miatt úgysem fog elpárologni. Valamennyit azonban védhet, hogy a kinti pára ne jusson be a közrétegekbe és talán egy kissé szárazabbnak érezzük magunkat. Lábbelit csak azért érdemes viselni, hogy pihe-puha krumplicskáinkat megvédjük a hegyesebb, élesebb növényi részektől, óriáshangyáktól, rovaroktól, stb. Azt ne is várjuk, hogy a vizet kívül fogja tartani! A legtöbb amit tehetünk  hogy viszünk rengeteg váltás zoknit, hintőport és törölközőt, majd ezek segítségével megpróbáljuk olyan szárazon tartani a lábunkat amennyire az csak lehetséges! Egy váltás cipő nem árt, így este a tábortűznél kiszáríthatjuk a napközben használt lábbelinket. Arra számítsunk, hogy a nagyobb részben szintetikus anyagból készült ruházat pár nap után büdösödni fog, mint atom. Hacsak nem próbáljuk felfrissíteni minden egyes hosszabb pihenő során. Próbáljunk olyan termékeket választani, amik inkább selymes felületűek, tapintásúak, semmit sprőd állagúak és lehetőleg lapos vagy rejtett varrással készültek, mert egyébként nagyon hamar ki fogják dörzsölni az így is nagy megpróbáltatásnak kitett bőrt. Ezenfelül kiemelkedő figyelemmel vizslassuk át a varrások, illesztések helyét! Véletlen se essenek testhajlatokba vagy térölelőbb mozdulatok során a bőrhöz feszülő részen!

A szélsőséges éghajlatokkal szemben kontinentális klímában nincs egyértelmű aranyszabály. Ott az évszakoknak és pillanatnyi időjárásnak megfelelően kell váltogatnunk ruházatunkat a minél kiválóbb teljesítmény érdekében. Hiszen kis hazánkban is nem ritkák az eső nélküli, tikkasztó nyarak, amikor simán van 40-42 fok még árnyékban is. Ilyenkor a természetes alapanyagok előnyösebbek. A műszál viszont könnyebb és gyorsabban szárad. Másfelől hamarabb büdösödik. Ettől függetlenül tavasszal és ősszel főleg a kiadós esőzések fognak gondot jelenteni. A télhez közelebbi végükkel pedig az ilyenkor hideg csapadék a ruházatba jutva óriási fenyegetést jelent. Nagyobbat, mint a trópusi monszunok. Emellett a hőingadozás is jelentős földrészünkön. Ezért van az, hogy modern hadseregek, de még az okosabb túrázója is minimum kétféle ruházatot tart: egy lazább, könnyebb, ritkább szövésű nyáriasabb réteget és egy sűrű szövésű, robusztusabb átmeneti változatot a hidegebb napokra, amit szélsőséges helyzetben kiegészít a hőtároló, valamint a szél- és vízálló réteggel. Ezen az éghajlaton a testhezállóbb szabás már jobban szóba jöhet, mint az előző kettő esetén, hiszen azért nyáron sincsen 60 fok, mint mondjuk a Szaharában július végén. Jól jöhet a 20-70%-ban jelenlévő szintetikus anyag, egy kis Spandex-szel vagy Lycra-val megspékelve és a komfortérzet miatt a maradékot pamutból fedezni. Ezzel egy egész jó általánosan használható alsóneműt kapunk. A külső rétegig haladva csökkentsük a pamut jelenlétét a minimálisan még komfortérzetet adó szintre! Mert a pamutban pangó nedvesség a Hypothermia legnagyobb szövetségese! Természetesen nem mindenkinek a bőre bírja a 100% műszálat, ezért azt nem jelenthetem ki, hogy csak ilyenben flangálj az ösvényen. Szerencsére mára már a műszálak is óriásit fejlődtek, tehát ez kevésbé jelenthet gondot. Az viszont biztos, hogy a kinti hőmérséklet csökkenésével arányosan kell növelni a szintetikus szálak mennyiségét és a szövési sűrűséget a ruházatban! Valamint a bővebb szabásnak is egyenesen arányosan kell csökkennie ennek függvényében.

Aki nem fél egy kis mínusztól, az hideg égövi területen is barangolhat. Azonban a kihűlés veszélye itt már akkora, hogy nagyon figyelmesen kell megválogatni a ruháinkat! Amennyiben ilyen környezetben valami félresikerülne, akkor mindössze órákban mérhetjük túlélési esélyünket! Ilyen éghajlaton a pamut és lenvászon teljes mértékben felejtős! Csakis a szintetikus, a gyapjú és a tolltöltet jöhet számításba! A testünkkel érintkező felületen legyen ritkább szövésű ruházat, a még több levegő tárolása érdekében! Hiszen ezt melegítjük át és ha ezt nem tudja a szél kifújni, akkor ez tart melegen. Nem maga a ruha! Használjunk gyapjúszálakból szőtt vagy ennek hozzáadásával készült alsóneműket és alá-öltözeteket  Amennyiben csökkenteni szeretnénk a ruhadarabok súlyán válogassunk a műszálas téli ruházatokból a gyapjúval szemben. Ez szintén igaz azokra, akik sajnos allergiásak a gyapjúra. Pedig a hosszú ideig méltatlanul elfeledett gyapjú az egyik legjobb természetes szigetelőanyag. A toll még jobb és klasszisokkal könnyebb, csak kényes. A másik szempont, hogy a rétegekben kifelé haladva válasszunk minél sűrűbb szövésűt, hogy a kifúvást a minimálisra csökkentsük még akkor is, amikor a szél- és vízálló réteget éppen nem viseljük! A csapadék és víz minden formáját kint kell, hogy tartsuk, mert -50°C-ban egy átázott ruha egyenlő a végrendelettel. A bent keletkezettet pedig nagyon jól kell tudnunk szabályozni és kivezetni. Máskülönben ott vagyunk, ahol a part szakad. A problémát az okozhatja, hogy ha jól beöltözve fizikai aktivitást végzünk, akkor nagyon gyorsan bemelegedhetünk. Ha viszont megállunk, akkor abban a pillanatban elkezdődik a kihűlés. Ebben sajnos a ruházat csak segíteni tud. A munka nagyobbik részét magunknak kell végezni a folyamatos odafigyeléssel és szabályozással. Mozgás közben nyissuk meg a ruházatot, csökkentsük a rétegek számát, hogy óvakodjunk a beizzadástól! Ha ez sem elég vagy nem áll módunkban, vegyünk vissza az aktivitásból! Amennyiben mégis megizzadnánk, megállva haladéktalanul vegyük le a ruháinkat, töröljük meg testünket, szabaduljunk meg az átázott ruhadarabtól és cseréljük szárazra, majd vissza az egész! Lehet, hogy mínusz harmincban nem ez lenne az első gondolatod, de hidd el nincs más választásod, ha nem akarsz ráb*szarintani! Az éghajlattal együtt nézzük át az évszak és pillanatnyi időjárás főbb feltételeit, amiknek a ruha eleget kell, hogy tegyen!

Száraz, forró időben a túlhevülés jelenthet gondot. Ennek esélyét a laza szabású, világos színű, lenge, természetes alapanyagokból készült ruházat tudja csökkenteni. Amennyiben van légmozgás, az segíthet jobban érezni magunkat. Ám fel is kavarhatja az apró homokszemcséket, amik a ruházatba jutva vörösre dörzsölhetnek. Ezen felül ilyen helyeken a felhők hiánya miatt az UV sugárzás rövid időn belül ropogósra süthet bennünket, ezért csakis a hosszú szárú ruhadarabok jöhetnek számításba! Plusz a zárt lábbeli. 

Nedves, meleg időben nem sok mindent lehet tenni. Csak minimalizálni lehet a kellemetlenségeket javarészt műszálas anyagokkal, amik könnyűek, gyorsabban száradnak, kevésbé tárolják a vizet, mint a pamut és jobban testalkatra szabottak, hogyha át is áznak ne lógjanak rajtunk, mint tehénen a gatya, akadályozva a mozgást. Itt a szél csak áldás lenne, de az nem jellemző. Az UV sugárzás még mindig jelentős, de a buja növénytakaró jó védelmet nyújthat ellene.

Nedves, hűvös időjárás a legnagyobb ellenségünk. A legtöbb kihűléses eset +6 és -6 °C között történik a világban! Vagyis vízelvezetős belső rétegek, jól szabályozható, zárható szellőzőrések, több réteg a még jobb szabályozás érdekében, kifelé haladva egyre sűrűbb szövés, maximális szél- és vízállóság a külső rétegen. Jó példa erre az a csoffadt Írország. A hűvös, nyirkos időjárás nem egyszer heves széllel párosul, ami még a tengervizet is felkorbácsolja és sós páraként nyomja be a part menti területekre. Ezenfelül mivel igencsak északon fekszik a napsugarak sokkal alacsonyabb szögben esnek be. Ebből fakadóan erejük alig van (nyáron sem volt 20-25 foknál több), viszont az UV sugárzás olyan mértékű volt, hogy 1-2 óra alatt pecsenyévé sülhettél, ha nem figyeltél! A finom vízpermetet pedig állandóan nyomta be a ruhába a szél, ha nem viseltél megfelelőt.

Száraz, hűvös idő kevésbé kívánja meg a vízálló réteget, tehát a befülledés veszélye is kisebb még nagyobb aktivitás mellett is. Ezért csak a belső vízelvezetés a lényeg, az hogy a hőtároló réteg több darabból álljon a szabályozás érdekében és a legkülső réteg egyben szélálló szövésű legyen (pl. egy vékony hasított bőr kabát vagy egy vastag gyapjúing, netán -kabát). A légmozgás már jelentős lehet, azonban ez az időjárás nem okozhat gondot, mivel a száraz levegő nem olyan veszélyes, mint a vízzel telített. Az UV sugárzás ilyenkor szintén nem veszélyes és amúgy is a hűvös idő miatt hosszú szárú és -ujjú ruházatot viselsz.

Száraz, hideg időjárásban szintén az előző pontban felvázoltakra kell figyelni. Azzal a kiegészítéssel, hogy itt a hőtároló rétegnek már sokkal masszívabbnak kell lennie, jobban kell figyelni saját aktivitásunkra, valamint a külső rétegnek totálisan szélállónak kell lennie, mert ilyen időben még ha nincs is csapadék, az erős légmozgások állandó jellemzői. A szélálló rétegnek már nem elég a vastag gyapjú. UV sugárzás a tiszta, hideg időben kritikus értéket is elérhet. Leginkább a magasabban fekvő helyeken. Jobb minden végtagot takarni, kezelni.

Nedves, hideg a lehető legrosszabb kombináció. Úgy szívja ki az emberből az életerőt, hogy mire felocsúdnál már Lenin szobor vagy a tundrán. Szerencsére ebben az esetben a csapadék többnyire hó formájában jelentkezik. Azonban a ruha hajlataiban megülve az elolvad a testhőtől, majd belefagy a ruházatba. Ezt csak úgy lehet megelőzni, hogy hóesésben rendszeresen söpörjük le azt a ruhánkról, sapkánkról, kesztyűnkről, csizmánkról! Különös tekintettel a hajlatokra! Ne bele-felé nyomjuk, hanem inkább rázzuk le vagy a felületre oldalirányba söpörjük! Ha ez a külső víz eleve ónos eső formájában érkezik, akkor a legjobb száraz helyre menekülni és kivárni amíg eláll, mert nincs az a ruházat, ami ilyen időjárást hosszú ideig tudjon kezelni! Amennyiben ezek a viszonyok erős széllel párosulnak, az könnyűszerrel bepréselheti a csapadékot a ruha külső rétegén és akkor akármilyen szuper tolltölteted van benne, valóban csak 1-2 órád van a végső állomásig, aminek neve: halál. Ilyen időjárásban az UV sugárzás nem jelentős, mert a csapadék felhőkből kell, hogy érkezzen, amik blokkolják az UV sugarak útját. A páratartalom azonban még a csapadék elállta után is jelentős lehet a levegőben. Tehát ne könnyelműsködjük el a dolgot: maradjon fent a szél- és vízálló réteg!

A természeti elemek után érdemes áttekinteni a helyi terepviszonyokat, növény- és állatvilágot, az aktivitás jellegét és végül magát az emberi testet, hiszen az mind szép és jó, hogy a kintről jövő kellemetlenségeknek ellenáll a ruházat, de vajon a benne lévő emberi testnek is megfelelő?

Terepviszonyok

Túrázni klasszikus értelemben szárazföldön túrázunk. Azonban a merészebbjei nekivághatnak a nyílt víznek és az örök hó birodalmának is. De, még a szárazföldi kalandozásoknál is igen eltérő elvárások adódhatnak. Ha csak Magyarországot nézem máris látszik, hogy a Hortobágyon a sík terep és gyér növényzet miatt más ruházatra lesz szükség, mint mondjuk a Kis-Balaton ingoványos, magas sással borított területein. Előbbinél inkább a szél és UV sugárzás elleni védelemre kell összpontosítani, utóbbinál azonban alulra elkél a vízálló réteg, felülre pedig a sás leveleinek vágásától óvó, erős ruházat is. Szintén más ruházatot követel egy magashegységi tűlevelű erdő, mert ott alig van aljnövényzet, ám az alacsonyabb növésű örökzöldek között mászkálva nem árt valami tartós ruházat, ami jó védelmet nyújt felsőtestünknek a szúrós "helyiek" ellenében. A terepviszonyok között tarthatjuk számon azt is, hogy mennyivel van a tengerszint felett avagy mennyire van a táj kitéve az erróziónak. Például a homoksivatagban jóval több a finom por a levegőben, ezért jobb szellős, de zárt, hosszúujjú és -szárú ruházatból válogatni, így egyedül a nyaknál kerülhet be valamiféle por, ami súlyos kidörzsölődést okozhat. Ám ezt megelőzhetjük shemagh (arab kendő) helyes használatával. Nem véletlenül adaptálta rengeteg amerikai alakulat ezt a ruhadarabot a Közel-Keleten szolgálva. A kősivatagok megint mások. Ott az egész tájat borító laza sziklákon mászkálva a láb folyamatosan billeg. Ezért a túrazokni kiválasztásánál különös figyelemmel kell eljárni. A kősivatagokban jóval több magaslatra kell számítani, amiken keresztül kell vágni. Sokszor a laza kövek miatt az is lehet, hogy seggen csúszva fogunk majd közlekedni. Tehát egy erősebb, tartósabb, szintetikus anyagból készült ruházat mindenféleképpen jobb választás, mint a homoksivatagbéli laza, pamut. Ezenfelül tutira kelleni fog egy jól párnázott, finom taktikai kesztyű a forró sziklákon megtámaszkodáshoz. A bakancsba is el fog kélni valamiféle védelmi betét, hogyha a kezünkkel megindítunk egy-egy görgeteget, akkor az ne lapítsa már ki a kis krumplicskákat benne. Mindkét sivatagi típusnál szem előtt kell tartani, hogy a felhőzet hiánya miatt a hőingadozás óriási lehet a nappali és az éjszakai hőmérséklet között. Tehát a hőtároló rétegnek mindig ott kell készenlétben állnia a hátizsákunkban! Az íreknél, skótoknál és a legtöbb skandináv országban megfigyelhető kopár hegységek megint másféle követelményeket támasztanak a ruházattal szemben. Itt a magas páratartalom és a sűrű esőzések miatt még nyáron sem lehet otthon hagyni a vízálló réteget. Emellett a sokszor holdbéli tájra emlékeztető terepen a szél folyamatosan süvít. Vagyis egy lélegző, szélálló borítás mindenféleképpen kell, mint külső réteg. Akármennyire is a kontinens belsejében kalandozunk ilyen szigetországokban a tengerből felkorbácsolt sós vízpára mindenütt jelen van és erősen igénybe veszi a ruházatot. A vízben oldott só kicsapódva a ruha felületén szinte megzabálja hosszútávon ezeket a mai, finom anyagokat. Magashegységekben a hegyes, éles sziklák okozhatnak gondot. Ráadásul itt a szélnek és az UV sugárzásnak is jobban ki vagyunk téve. Hóhatár felett pedig az extra, akár több rétegből álló hőtároló ruházat nagyon fontos, amit a lábon is vízálló külső réteggel kell fednünk, mert a hótól átázva csúnya rábaszás lesz a vége. Az örök hó birodalmában - főleg az Antarktiszon - nem csak az erős szél önmagában követeli meg a sűrű szövésű külső, vízálló réteget, hanem az általa formált éles jégpárkányony és egyéb veszélyes képződmények. Sokszor ezek az alakzatok pengeélesek. Tehát valamiféle protektív réteg sem hülyeség. A tengereken, óceánokon való kalandozásoknál alapvető követelmény a kimagasló vízállóság, lélegzőképesség és a jó hőszigetelés azokban a ronda viharokban. Nyáron pedig a sós pára és a vízfelületről sokszorosan visszatükrözött UV sugárzás jelent óriási kihívást ruházatunknak. Ezek ellen csak rendszeres tisztítással és karbantartással védekezhetünk, mert a gyárak által alkalmazott különböző védőrétegek is csak pár évig bírják az ilyen durva környezetet.

Növény- és állatvilág

A növényvilágra kis hazánkban úgy tekintünk, mint ártalmatlan áthatolni kívánt tereptárgyra. Nem előre gondolkodva azonban még itt is érhetnek meglepetések. Pl. a magas füvön megülő harmattól a vízálló réteg hiányában csicsoghat a nem megfelelő bakancs, a zokni és a gatyaszár, amitől kipálik a lábfej azután pedig nagyon gyorsan feladja a harcot. Sűrű aljnövényzetben ugyanez igaz, csaképpen derékmagasságig vagy az fölött is akár! Van olyan amikor pont fordítva van a dolog és inkább felsőtestünkön kellene jobban védekeznünk. De, a növények nem csak a tárolt vízzel képesek kellemetlen perceket okozni! A helyi fauna állhat olyan fajtákból is, amik kíméletlenül csípnek (gázoltam már hónaljig érő csalánban), szúrnak (tövises, tüskés bokrok, cserjék, fásszárúak), vágnak (a száraz nádnál és sásnál nem hiszem, hogy van rosszabb), netán mérgezőek (trópusi növényfajok nedvei még bőrre kerülve is súlyos irritációkat okozhatnak). A legrosszabbak talán azok az esőerdei és forró égövi fajok, amik aranyos, kis bolyhos valaminek néznek ki. Európai turista persze kíváncsi természet. Megpiszkálja és akkor derül ki, hogy az a kis pamutgombolyag nem más, mint egy ezernyi apró tüskéből álló borzalom, ami most már többszáz helyen a bőrbe törve az őrületbe fogja kergetni kiscsókát. A növényvilág azért is érdemel különös figyelmet már a túra tervezésekor, mert ha valaki okos, akkor felderítheti, hogy mik azok az állatfajok, amik szeretnek az adott növényfélékben, társulásokban rejtőzni, élni táplálkozni. Trópusokon nem egyszer megesik, hogy pálmafélék leveléből kéne ideiglenes menedéket építenünk, csak épp a méteres zöld "palatető" fonákján egy akkora alien piluxol ránk, hogy a macskánkkal elbírna. Vagy épp a talajszinten a termeszek jönnek-mennek. Az is nem egyszer előfordul, hogy a számunkra ártalmatlan kis jószágok olyan fajtákat is odavonzanak - mert velük táplálkoznak - amikkel mi sem szeretnénk közelebbi ismeretségbe kerülni. Egzotikus helyeken kalandozva sokszor nem is a talajszint az, amiért aggódnunk kéne. Vannak fán, termeszvárakba vagy épp madárfészkekbe beköltöző kígyók szerte a világon, amik ráadásul a Föld 10 legmérgesebb kígyójai közé tartoznak. Gondolom a mindenki kedvencét, a különböző pókokat már meg sem kell említenem! Az egész világon "csupán" 200 pókfaj az, ami halálos fenyegetést jelenthet az emberre. Szerencsére Magyarországon a Mérges Dajkapók csak fájdalmas csípésével és pszichológiailag jelent veszélyt, nem halálos. Ettől függetlenül nem árt gatyán és bakancson kívül tartani ezeket a dögöket! Hangyabolyba szerintem már mindenki ült legalább egyszer életében. Ez hazai fajokkal inkább csak vicces. Vannak ennek a sárbolygónak viszont olyan területei is, ahol nem röhögnénk olyan jóízűen, ha megtörténne. Szubtrópusi területeken pedig léteznek hangyafajok, amiket természetes sebzáró kapcsoknak használnak a helyiek, akkora csáprágójuk van! A darázsféléket még meg sem említettem! De, ha már repülő kellemetlenkedők! A szibériai tajgán és Kanada egyes vidékein a rövid, nedves nyarak annyi szúnyognak adnak életet, hogy megfelelő védelem nélkül szinte élve felfalnak. Csakis a vastag ruházat, a kalap és az arra terített méhészháló nyújthat biztonságot! Ma már léteznek olyan ruhadarabok, amiket szúnyog- és kullancsriasztó szerekkel impregnálnak. A Permethrinnel kezelt változatok például 50 féle élősködő ellen nyújtanak tartós védelmet. De, távol tarthatjuk ezeket a kis kellemetlenkedőket a különböző szűkítózsinórokkal, gumipántokkal, tépőzárakkal és cipzárakkal is - amennyiben ruhánkon találhatóak ilyenek a boka, csukló, derék és nyak körül.

Aktivitás jellege

Amikor valaki csak egy egyszerű hazai sétára készül, akkor a legfőbb szempont az az, hogy a gyaloglás közben védve legyen az időjárás viszontagságaitól, az UV sugárzástól, a potenciális növényi és állati veszélyektől. Ez mellett figyelembe kell még venni, hogy ott van a hátán egy jó pár kiló extra súly. Abban az esetben, ha ez a súlytöbblet meghaladja a 10 kilót már édemes elgondolkodni a kimondottan túrázásra kifejlesztett zoknikon, mivel ezek talpa megerősített és jelentős párnázást kapnak. Ettől függetlenül ilyen szimpla sétáknál is előfordulhat, hogy át kell mászni egy-egy utunkba kerülő kidőlt fát, sziklát, fel kell kapaszkodnunk valahova, nagyobbakat kell lépnünk, mint általában az utcán. Tehát már egy szabadabb mozgást lehetővé tevő, tartósabb anyagokból készült ruházat itt is előny a farmernadrággal szemben. Ha ehhez még hozzáveszem azt, hogy a civil életre tervezett nadrágokon nem egyszer vannak nagyon durva, vastag illesztések, amik ronggyá dörzsölhetik testünk adott hajlatait - főleg egy hosszú túra során -, akkor még egyértelműbb, hogy miért jobbak a specifikus ruházatok. A mai modern túraruházatokon már csak lapos varrások találhatóak. De, nem ritkák a heggesztések sem, hogy még kevesebb irritációt jelentsenek ezek a toldások. Amikor pedig szinte függőleges lesz az aktivitás mikéntje (sziklamászás és hasonlók), akkor pedig négyzetesen jelentkeznek azok az igények a ruhával szemben, hogy legyen rugalmas, kényelmes, és kopásálló. Akár majd' spárgáig is pontosan képesnek kell lennie lekövetnie az emberi test minden mozdulatát! Ha eféle tevékenységet meg még ráadásul jégfalon végzünk, akkor a vízállóság elsőszámú kérdéssé válik. Vízitúrák esetében pedig csakis a könnyű, szintetikus ruházat jóhet szóba. Nem csak azért, mert a hideg folyóba borulva a pamutot képtelenség lenne megszárítani zárós időn belül, de egy polgári cucc elnehezülhet annyira a víztől telítődve, hogy az egész napos evezésben kimerült mandinkát nagyon gyorsan lehúzná Custóékhoz. Az egyre terjedő bozótmíveskedés során pedig elkél az ülep- és térderősítés, hiszen az ilyen foglalatoskodás során nem campingszékben fogunk kucorogni és rengetegszer kell térdepelnünk. Erre jó példa a katonai nadrágok széles skálája, valamint a svéd Fjällräven kiváló termékei.

Az emberi test

Mivel nekünk kell viselni a ruházatot, nem elég, hogy az eddig felsorolt szempontoknak a legmesszebb menőkig eleget tesz. Tökéletesen kell működnie testünkön is! Vagyis az emberi test arányait és annak természetes mozdulatait korlátok nélkül képesnek kell követnie. Mindeközben nem tehet kárt benne. Ez azt jelenti, hogy pl. a nagyon passzos ruházat nem megfelelő, hiszen gátolja a szabad vérkeringést és izommunkát. Szintén oda kell figyelni rá hogy a varrásokat hova tették, hol vezették. Mert ha egy duplasoros varrás pont olyan helyen fut végig, ahol folyamatosan dörzsöl, akkor hosszútávon ebből még gondjaink adódnak. Ugyanígy lényeges a szabás milyensége is. Hallottam már sízőket panaszkodni, hogy a spórolás jegyében egy neves aláöltözeteket gyártó cég (két egyforma betű a monogramjuk) olyannyira megrövidítette az egyik, eddig igen népszerű felső részük derekát, hogy lépten-nyomon kicsúszott a sínadrágból. Nem hiszem, hogy bárki is egy vesegyulladás boldog tulajdonosa szeretne lenni a téli aktív pihenésből visszatérve! Bicajos ruházatokon - főként hegyibringázásra tervezetteken - manapság már látni, hogy protektorokat építenek be nem csak a felsők könyökrészeibe, de az aláöltözetek comb és lágyékrészeibe is. Ezenfelül a downhill bajnokságokon alkalmazott testpáncélok ma már több, apróbb darabból vannak összerakva, hogy jobban kövessék az igen aktív mozgást és egyensúlyozást követelő sport közben fellépő mozdulatokat. Magyarán, hogy szabadabban lekövessék az emberi test természetes mozgását. Az emberi test igényeinél megemlíthetném az egyre terjedő különféle allergiákat is. Ezért nem is írtam egyértelmű anyagokat vagy keverési arányokat eddig. Hiszen hiába is ajánlgatnék egy bizonyos alapanyagot, ha egyszer arra valaki érzékeny. Ezenfelül ruhaválasztásnál figyelembe kell venni, hogy ki mennyire fázós vagy izzadékony, netán valamelyik testrésze, belső szerve érzékenyebb (extra szellőző nyílások, vesemelegítő betét, stb.).

Tehát, ha valóban komolyan veszed a szabadidős tevékenységedet, akkor a vásárlás során figyelembe fogod venni az eddig felhozott szempontokat. A következő részben megnézzük, hogy milyen alapanyagokat használnak ezen célok minél tökéletesebb beteljesítése érdekében a gyártók.

2013. május 3., péntek

A turaruházat választása

Egy dolgot máris az elején le kell, hogy szögezzek a témával kapcsolatban. A hétköznapi ruhadarabok nem megfelelőek a vadonbéli barangolásokhoz! Itt ugyanis teljesen más szempontokat kell teljesítenie a ruházatnak. A Természetben nem a divat diktál! Odakint a ruházat az első számú menedéked! Ezt örökre jegyezd meg!

A vadonban a ruházat tartja szinten az optimális maghőmérsékletet, besegít az izzadás szabályozásában, ha kell elvezeti azt, hogy szárazon tartson, megvéd az időjárás viszontagságaitól, ha már vizes lett - ami elkerülhetetlen -, akkor legalább gyorsan szárad, árnyékot biztosít az égető Nappal szemben, véd a sűrű aljnövényzettől, távol tartja a rovarokat, élősködőket és legfőképpen kényelmes (nem vág, nem nyom, nem szorít), nem korlátozza az akár szokatlanul nagy, nyújtott mozdulatokat sem (amikor pl. fel kell lépned, át kell szökellned vagy kapaszkodnod valahova, stb). Mindemellett még tartósnak is kell lennie és a feladathoz mérten nem árt a legkönnyebb változat sem! Plusz, ha igazán természetbarát vagy akkor még úgyis választod meg a színeket, hogy beleolvadj a természetes környezetedbe. Nem pedig harsány színekkel, veszélyforrást jelentően meredsz ki a zöld növénytakaróból. Hiszen az állatvilágban a feltűnő színek mindig a veszélyre hívják fel a figyelmet. Értem én, hogy mentés esetére jó az, ha könnyebben ki tudnak szúrni a kutatóegységek. Azonban ezt lehet úgyis csinálni, hogy kifordítható ruházatot viselsz, aminek a belső fele pl. erős narancssárga vagy a hátizsákodban hordasz olyan darabot, amit vész esetén veszel csak elő, hogy segítse a megtalálásodat. No, ugye mennyi szempont máris így az elején? Ebből már gondolom látszik, hogy pl. a farmernadrág ugyanúgy nem való az erdőbe, mint a strandpapucs! Egyébként csak érteni kellene szép magyar anyanyelvünket és máris láthatnánk, hogy hova valók ezek a ruhadarabok! A papucsnak már a nevében is benne van, hogy hol ildomos használni. A farmer már igaz, hogy angol eredetű szó, de gondolom sokan tudják, hogy növénytermesztő, állattenyésztő gazdálkodót jelent. Szóval csak ki kéne törni a konzumidiotizmus retardáltságából és máris minden könnyebben menne a józan paraszti ész segítségével. Na, mindegy! Ez nem az a blog. Visszatérve az ösvényen kirótt feltételekre! Választásunkat befolyásolja az aktivitás jellege, hiszen sziklamászáshoz teljesen más ruházat szükségeltetik, mint nagy zsákkal, sík terepen hosszútávon gyalogolni. Ez mellett a bölcs döntésre kihatással lesz az adott éghajlat, a pillanatnyi időjárás, a terepviszonyok és a helyi élővilág. Természetes, hogy legkedvezőbben egyetlen ruha sem tud megfelelni ennyi féle elvárásnak. Ebből következik, hogy még a neves gyártók is próbálják szétbontani a ruházatot különböző, ésszerű csoportokra és azon belül törekedni a maximális teljesítményre. Ez sokszor igen drága és bonyolult eljárásokat, szövési technikákat és trükkös szabási menetet igényel. Viszont így elérhetjük azt, hogy az egyes, hamarosan ismertetésre kerülő rétegeken belül a lehető legkimagaslóbb tulajdonságokat kapjuk. Ezért helyesebb, ha mi is rétegesen öltözködünk. Nem csak a jobb funkcionalitás miatt. De, így kedvezőbben szabályozható a hőháztartás és az időjárás vagy terepviszonyok változásával könnyebben idomulunk az új igényekhez. Ne felejtsd el, hogy a rögtönzés és adaptáció alapvető készség odakint!!! Ahhoz, hogy valaki helyesen tudjon szabadidős ruházatot választani leírom, hogy hogyan is néz ki a legjobb réteges ruházat felépítése. Ez az a csoportosítás, amit egyébként a megbízhatóbb gyártók is többnyire követnek.

Ez a "személyes bunker" öt rétegből áll, az általánosan elterjedt, leegyszerűsített hármas kategorizálással szemben.

1. alsónemű vagy alapöltözet (base layer): ez igazából az alsógatya és trikó vagy ezzel egyenértékű, testhez simuló, rövid ujjú póló. Tágabb értelemben ide tartozik a zokni is. Különösen a betétzoknik (liner socks). Ennek a rétegnek a feladata, hogy finom, rejtett varrásaival és helyes anyagválasztásával megakadályozza a kidörzsölődést valamint elvezesse a bőr felületéről az izzadságot. Az ujj- és szárhosszok változhatnak az időjárás függvényében.

2. belső réteg (inner layer): ebbe a csoportba tartoznak a vékony anyagból készült rövid- vagy hosszúujjú pólók, ingek. Ezeknek a feladata tovább vezetni az izzadságot az alapöltözetből, hogy az folyamatosan szárazon tudja tartani a közvetlenül bőrrel érintkező felületet. E cél érdekében ezen öltözékek még mindig inkább testhezsimulóbbak, mintsem laza szabásúak. Máskülönben nem tudnának érintkezni. Továbbá ez az a réteg, ami lehetővé teszi számodra, hogy az alap minimum ruházatban legyél abban a környezetben, ahol aktivitásodat tervezed.

3. közép réteg (mid layer): ez a kategória tartalmazza az összes olyan ruházatot, ami megvéd bennünket az enyhébb elemektől, behatásoktól, de még nem ajánl igazán jelentős hőszigetelést. Ide tartoznak a különböző bozótkalapok, baseball sapkák; nyári és átmeneti, béleletlen nadrágok; erősebb, vastagabb szövésű ingek; zubbonyok; taktikai kesztyűk, egyéb védelmi kesztyűk; vékony, de erős anyagból készült taktikai, horgász és vadász mellények; szélfogó, vékony technikai pulóverek. A közép rétegnek is érdemesebb izzadságelvezető tulajdonságú szövéssel rendelkező anyagokból készült ruházatot választani, hogy a nedvesség ne pangjon a rétegek között. Neve ellenére az egyre terjedő, ún. "soft shell" kategóriát is ide kell sorolnunk, mert vízállónak kevésbé vízállóak és hőszigetelés terén is elmaradnak azoktól a daraboktól, amik célzatosan erre vannak gyártva.

4. hőtároló réteg (insulation layer): ide vehetjük a jégeralsó típusú alá-öltözetektől kezdve a vastagabb polárpulcsikon át az egyszerűbb, nem vízálló, technikai dzsekiket (magyarosabban: kabátkákat, rövidkabátokat  kabátszerűségeket). Sok, szabadidős tevékenységekhez öltözeteket gyártó cég ezeket a ruhadarabokat úgy szövi meg, hogy kívülről sűrűbb az anyag, így csökkentik az átfúvás lehetőségét, belül viszont finom bolyhos az anyag a még több levegő tárolására. Ezek a ruhák bármilyen cifrák legyenek még mindig nem vízlepergetőek vagy vízállóak és a durvább szelet sem képesek jelentősen kívül tartani. Nem is az a dolguk.

5. külső réteg (outer layer): ez a halmaz tartalmaz olyan darabokat, mint a széldzseki, esőkabát, őszi- vagy télikabát, esőnadrágok, kamáslik, síkesztyűk, stb. Tehát minden olyan terméket, amin valamilyen 'kemény' réteg (hard shell) található avagy ebből készült, hogy a vizet és a szelet a legmesszebb menőkig kívül tartsa. Ez mellett természetesen jó, ha valamennyire légáteresztő és lélegző, mert ha nyakig ilyen tulajdonságokat nélkülöző cuccba bugyolálnánk magunkat, akkor bizony rövid időn belül dunsztkötésben éreznénk szerény földi porhüvelyünket és a keletkező, természetes testi kipárolgás nem tudna távozni. Aztán ott csicsogna a gatyánkban az egész.

Jól látható a sorrendből, hogy a belül keletkező nedvességet képesnek kell lennünk kivezetni egészen a külső réteg felületére. Máskülönben csak félmunkát végzünk, rontjuk ruházatunk hőtároló képességét és jó eséllyel pályázunk egy alapos Hypothermiára. Természetesen meleg éghajlaton vagy időben ez nem jelent veszélyt. Ám a ruházatban ragadt izzadtság kivörösödést, kidörzsölődést és egyéb bőrproblémákat okozhat még ilyenkor is. Ami hosszútávon egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért is fontos magát a ruházatot, annak tisztán tartását és a személyes higiéniát együtt kezelni. E féle, meleg időjárásban végzett kültéri aktivitás esetén egyértelmű, hogy a rétegek száma le fog csökkenni és egyik réteg átveheti a másik szerepét. De, még ekkor is érdemes betenni egy vékonyabb külső réteget, mert a Természet sokszor és váratlanul megtréfálhatja a felkészületleneket. Pláne a tapasztalatlanokat, akik nem képesek időjárásváltozásokra következtetni az észlelhető, érzékelhető jelekből. Remélem, hogy most már a kezdőknek is világos, mint az antianyag-elmélet, hogy miért nem lehet otthoni "játszósban" kimenni a Természetbe és hogy miért olyan drágák a jó szabadidős ruházatok. Ahogy anno említettem a COLD akronímát és már abban is volt utalás a ruházat helyes megválasztására, viselésére és karbantartására, most következzen egy másik aranyszabály:

Stay dry, keep warm

Ami magyarul annyit tesz, hogy: Maradj száraz és tartsd magad melegen! Gondolom az mindenkinek egyértelmű egy régebbi bejegyzésemből, hogy mivel a víz 25x gyorsabban vezeti a hőt, miért olyan fontos odakint száraznak maradni. Az pedig, hogy tartsd magad melegen mindaddig fennálló parancsolat, amíg a maghőmérséklet nem emelkedik a normális 36,8 °C fölé! Ezeket a szabályokat pedig csak a megfelelően megválasztott ruházattal lehet irányítani.

2013. május 1., szerda

Orgona

Tiger, tiger

Két cica és egy macska

Kis lány, nagy szörp

Ha nagy leszek, eper leszek

A nyavaja tudja...

Birsvirág