2010. február 28., vasárnap

A buli képei

Ezen a linken megtekinthetőek a 28. buli képei.

2010. február 26., péntek

Ember az erdőben, az erdőért – természeti értékeink megőrzése

Nyílt kreatív fotópályázat

Ember az erdőben, az erdőért – Természeti értékeink megőrzése

Az Ipoly Erdő Zrt. a „Természeti értékek megőrzését célzó fejlesztések az Ipoly Erdő Zrt. Közép-magyarországi erdészeteinek területén” című projekt alkalmával nyílt fotópályázatot hirdet „Ember az erdőben, az erdőért – Természeti értékeink megőrzése” címmel. A pályázat a természeti értékeink életünkben betöltött jelentős szerepére, valamint a környezetre gyakorolt pozitív emberi hatások fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.

A pályázók köre:
A pályázaton életkortól, foglalkozástól, lakóhelytől függetlenül bárki részt vehet.

A pályázat célja:
A pályázat célja a fotósok művein keresztül felhívni a figyelmet a természeti értékeinek megóvására, a környezetre gyakorolt pozitív emberi hatások fontosságára.

A pályaművek beküldése
A pályaművek a www.weberdo.hu weblapon tölthetők fel, kreatív fotópályázat menüpont alatt. Kizárólag online regisztrálás után lehet képeket feltölteni. Nevezési díj nincs.

A feltölthető pályaművek paraméterei:
  • Digitálisan manipulált képet, montázst, portrét, életképeket, tárgyfotót, tájképet várunk.
  • Ha a kép üzenetét erősíti, használhatóak grafikai elemek.
  • A hosszabbik oldal mérete pontosan 2500 pixel
  • RGB színrendszer
  • JPG formátum

Egyéb pályázati feltételek:
  • A pályázó kizárólag saját eredeti szerzői alkotásával pályázhat
  • A pályázó legfeljebb 5 pályaművet nevezhet, a fotósorozatok (pontosan 3 kép) egy képnek számítanak
  • Minden kép eredetijét min. 5 megapixeles méretében be kell tudni mutatni a pályázat kiíróinak esetleges kérésére
  • Amennyiben az alkotás obszcén, kirekesztő, agresszív jellegű, a pályázó automatikusan kizárja magát a pályázatból.
  • A pályázó a pályaművének feltöltésével nyilatkozik, hogy a zsűri pártatlanságában megbízik, döntését elfogadja. A zsűri döntése megfellebbezhetetlen

A pályázat lezárása, feltöltési határidő:
2010. május 5. 24.00 h

A pályaművek elbírálása:
A feltöltött pályaműveket szakértő zsűri értékeli. A zsűri a pályaművek elbírálása során, az üzenet kreatív képi megjelenítését részesíti előnyben.
A zsűri fenntartja a jogot arra, hogy indokolt esetben egy-egy helyezést ne ítéljen oda, vagy megosztott díjazásban részesítsen pályázókat.
Közönségdíj – a weberdo.hu-n található galériában a legtöbb közönségszavazatot kapott pályaművet közönségdíjjal jutalmazzuk. Szavazz a kedvenc fotódra!

Díjak:
Minden pályázónak elektronikus úton küldött, névre szóló oklevéllel köszönjük meg részvételét.

A zsűri a három legjobb munkát értékes ajándékokkal díjazza:
  • első helyezett díja: egy 2 főre szóló wellness hétvége
  • második helyezett díja: 50.000 Ft értékű könyvutalvány
  • harmadik helyezett díja: 30.000 Ft értékben bor ajándékcsomag
  • közönségdíj: 70 000 Ft értékben fotóeszköz utalvány

Eredményhirdetés
A kreatív fotópályázat eredményeit 2010. május 14-én a www.weberdo.hu-n tesszük közzé.

Az ünnepélyes díjátadó az Ipoly Erdő Zrt. által rendezett Madarak és Fák Napja – Dalosmadár Találkozón kerül megrendezésre (a részletes programról és az ünnepélyes díjátadó pontos időpontjáról e-mailben értesítjük a pályázókat)

A pályázati kiírás letölthető: www.weberdo.hu

2010. február 24., szerda

MS prezi. Lurdy haz


Posted by ShoZu

2010. február 20., szombat

Arányok még egyszer



Forrás: Kiss Benjámin :)

Lemondólevél

Kattints a képre.
Forrás: Subba.hu

Kirúgások a Népszabadságnál

Csoportos létszámleépítés nem lesz, de negyven embert mégis elküldenek a napilaptól. A kollektív szerződés márciusig védi csak a dolgozókat, de az elbocsátások egy részét információink szerint a választások utánra halasztja a cég vezetése.

Az elmúlt napokban elbocsátások voltak a Népszabadság Zrt-nél, a folyamat március végén zárul le – jelentette be pénteken Kovács Tibor elnök-vezérigazgató.

A leépítést az elnök-vezérigazgató a hatékony működéssel és optimalizálás szándékával indokolta. Mint mondta, az elbocsátás a szerkesztőséget és a kiadót egyaránt érinti. Arról, hogy hány embert küldenek el, Kovács Tibor egyelőre nem kívánt nyilatkozni, de az Index információi szerint 30-40 embert küldenek el a cégtől. Azt azonban hogy pontosan kit érint a leépítés még a szakszervezetnek sem árulta el a cég vezetése.

A leépítések részeként összevonták többek közt a nyomtatott lap és az online kiadás szerkesztőségét is.

Információink szerint a cég körülbelül két és fél hónappal elnyújtja a leépítést, hogy az ne számítson csoportos létszámleépítésnek, amit szigorúbban szabályoz a Munka Törvénykönyve. A kollektív szerződést azonban csak októberben mondta fel a munkáltató, a felmondási idő pedig hat hónap, így március végéig még a törvényben előírtaknál sokkal jobb feltételekkel távozhatnak a a kirúgott dolgozók. Éppen ezért a munkavállalói oldal most azt szeretné elérni, hogy minél több embert még a kollektív szerződés hatálya alatt bocsássanak el. Azonban a választásokig, a megnövekedett munka miatt, valószínűleg egyes rovatokhoz nem is nyúl majd a cégvezetés

Források: Index.hu Hvg.hu

2010. február 18., csütörtök

Arányok

Kattints a képre!

Hóhelyzet másutt













Uj Péter: Vigyázat, csalók!

Amikor az ország elviselhetetlenségéről folyik a szó (a következmények nélküli Abszurdisztán, tudják), márpedig szinte mindig arról folyik mostanában, a legelső elviselhetetlenségek között említtetik általában, hogy Magyarországon mindenki átver mindenkit; a csalás, a simliskedés vagy ahogy nem kicsit gusztustalanul eufemizálja a szleng: az okoskodás a hétköznapok része, sőt úgy gondoljuk, hogy a kelet-európai élet megkerülhetetlen velejárója, a túlélés alapfeltétele.

És itt most nem arról a jelenségcsoportról beszélek –bár az összefüggés kétségtelen –, amely mostanában megtölti az újságokat, és amely mögé szeretjük elbújtatni a saját kis (nagy) csalásainkat, tehát a politikusok lenyúlásairól, a korrupciós láncokról és hasonlókról, hanem azokról a csalásokról, amelyeket mi magunk, abszolút politikamentesen követük el egymás kárára. Nyereségvágyból.

Vannak a gazdasági és társadalmi életnek olyan területei, amelyek szinte szimbólumaivá váltak a magyar tisztességtelenségnek, például a futball, az építőipar vagy a vendéglátás. A bundázás már a hatvanas-hetvenes évektől jelen van – a mai napig, tényleg mi is lett azokkal a meglepően jól beazonosított rutinos hátvédekkel és U20-as titánokkal, akiknek a neve fölmerült a tavalyi nemzetközi sportfogadási botrányban? –, a nejlonharisnya-csempészéstől a totóbotrányokig lehetne sorolni tucatnyi sumákságot, manapság az adócsalás megy leginkább, meg ami azon kívül belefér, csak a véletlen, és esetleg az egyes szereplők mögött fölsorakozó érdekérvényesítő erő függvénye például, hogy egy játékos-adásvételi ügyletben mindenki megkapja-e a szerződésben rögzített járandóságát. A vendéglátóipar elmúlt hatvan évének emblematikus simliskedéseit hadd ne közhelyezzem végig a hortobágyi palacsintába reciklált rántotthús-daraboktól a két kis jugoszláv konyakra kiszámlázott 170 000 forintig, lényeg a lényeg, hogy nagyon kevés, általában hülyének is nézett piaci szereplőt kivéve a többség – a sarki büfés, az önkiszolgáló nagymenzás és a belvárosi luxusétterem egyaránt – ma ehhez a normához igazodik: minél szarabb kajáért-piáért minél több pénzt lehúzni. Az építőipar pedig az építőipar, ott az a normális, ha nem fizet senki senkinek, cserébe mindenki irtózatos mennyiségű adót csal, túlszámláz, kilop, fantomizál. Itt már megjelenik a csalási láncban az állam is, lelkes, minden hájjal megkent szereplőként.


Szó sincs róla, hogy a mindig példaképként szolgáló, nagyjából normálisan működő nyugat-európai országokban tökéletesen simlimentesek lennének ezek a területek –már csak azért sem azok, mert elég nagy számban dolgoznak ezekben a bizniszekben keleteurópaiak –, de ott az átverések okozta erkölcsi és anyagi kárt némileg enyhíti, hogy a simliskedések mellett azért többnyire jó teljesítményekkel is találkozik az ember.

Egy darabig úgy gondolhattuk, hogy ez a sokkoló erősségű szélhámoskodási hajlam a Kádár-korszak öröksége, ott szokott rá mindenki arra, hogy féllegálisan, illegálisan üzleteljen, vállalkozzon, mutyizzon, de húsz évvel Kádár után már nyilvánvaló, hogy mély gyökereket eresztett ez a gaz a magyar valóság talajába.

Sőt azt látjuk, hogy a nyugati munkaerkölcs, vállalkozási kultúra terjesztőiként tisztelt multinacionális cégek is gyorsan alkalmazkodtak az itteni viszonyokhoz, és nemcsak az állammal, illetve a nagyban kötött üzleteikben alkalmazzák a helyi módszereket, de az egyszerű ügyfelet is időről időre megpróbálják átverni.

Persze, sokan foglalkoztak már ezzel a jelenséggel is: Günther az alsó-szászországi műbútorasztalos otthon a világ legszerényebb, legtörvénytisztelőbb polgára, lakott területen nem hajt ötvennél gyorsabban, a zebránál akkor is megáll, ha ötméteres körzetben nincs gyalogos, esténként egy sörnél többet véletlenül sem inna meg a kocsmában, és már akkor is gyalog megy haza, kocsiba ülni eszébe sem jutna, de amikor kéthetes balatoni nyaralásra érkezik, Hegyeshalomnál már bedob egy felest, és száznyolcvannal csapatja az autópályán, Alsóörsön pedig már szénrészegen, nyolcvannal ugrasztja szét a járókelőket a zebrán. Tehát percek alatt igazi keleteurópai taplóvá válik.

Na, hát nagyjából ilyenek lettek a mi multijaink is, az elmúlt két hónapban három is megpróbált egészen döbbenetesen pofátlan módon lehúzni, a képembe hazudtak többször is, csak azért, hogy néhány ezressel többet fizessek nekik. Bank, telefontársaság és biztosító, egymás után.

Ez a legbosszantóbb és legostobább módja a csalásnak. Bepróbálkoznak, hülyének néznek, aztán, ha nem jön be, megrántják a vállukat. A normális reakció az lenne, hogy azonnal szerződést bontasz velük, igen ám, de Magyarországon például bankot váltani többnapos, akár -hetes procedúra, úgy intézték maguknak a szabályokat, és ha maguk a szabályok egyes ügyekben nem is nehezítik a váltást, amikor rákérdezel, megint cinikusan hazudnak a pofádba. Megéri nekik. Megéri az ügyintézőnek, a telefonos ügyfélszolgálatnak, de még a vezérigazgatónak is. Mert tízből öt-hat bejön, és százból talán jó, ha két ügyfél háborodik föl annyira, hogy lelép.

Tanulság nincs, hacsak az nem, hogy soha a büdös életben nem fogunk ebből kimászni



Forrás: Nol.hu

2010. február 17., szerda

Bing Maps Augmenting

Kezdhetnek komolyan aggódni a Google térképészei, komoly konkurenciát kaptak.

Királyrét, Bajdázó tó, -5C

Recsegősre fagyott Börzsöny

Mivel tegnapra napsütést és 0 fok körüli hőmérsékletet jósoltak, gondoltam mászkálok egyet a Börzsönyben. Sajnos az időjárás és a jósok nem beszéltek ez ügyben, ezért egész nap masszív szürkeség és minusz 5 fok körüli hőmérséklet volt jellemző. Az egész Börzsöny kockára volt fagyva, minden fehér és barna volt, életnek semmi nyoma.

















A minuszokban a hó teteje üvegesre fagyott de sajnos annyira nem volt megfagyva, hogy meg is tartsa a súlyomat, ezért mikor letértem a kitaposott útról, minden lépéssel meg kellett küzdeni a lábam köré záródó jéggel.



Külön kihívás volt a síelők által vájt járatban közlekedni, igaz, ezen nem szakadtam be lépésenként, viszont a keménygumi talpú túrabakancs kítűnően csúszott.























Az egyetlen életnek nevezhető képződmény, ez a hószörny volt, lehet, turisták építették valaha és abból torzult Rémemmberré de az is lehet, hogy az ember utáni jégkorszaki élet első jelével találkoztam az erdőben.



Mindent összevetve, kellemes túra volt de rá kellett jönnöm, hogy ez az arca egyáltalán nem tetszik a hegységnek. Talán ha az időjósok nem tévedtek volna...

2010. február 14., vasárnap

Command and Conquer I, II, III ingyen és jogtisztán

Letölthetővé vált a remek játék első három része.

Újra lépnek másfél milliót




A Magyar Televízió újra adja a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatot, amely a Kéktúra útvonalát bejárva mutatja be az országot. A tizennégy részes széria korántsem egy szimpla természetfilm, hanem élő, izgalmas rajza a magyar vidéknek és embereknek - ami nagyban köszönhető a rendező, a már elhunyt Rockenbauer Pálnak vagy Sáfrány József, Magyar Örökség- és Pro Natura-díjas operatőr-rendezőnek. Utóbbit kérdeztük emlékeiről.






Rockenbauer Pál a kék jelzésnél

"Indulj el egy úton, én is egy másikon..." - ha más nem is, ennyi biztosan beugrik a Másfél millió lépés Magyarországoncímű sorozatról a harminc fölöttieknek, hisz a Muzsikás által átköltött népdal szinte már védjegyévé vált a műsornak. Rockenbauer Pál és kilenc társa 1979 júliusában indult el az Országos Kéktúra keleti végpontjától, a Nagy-Milictől, és két és fél hónapnyi gyaloglás után ért el a nyugati határnál fekvő Írott-kőig. A csapat több mint ezer kilométeren keresztül barangolt Magyarországon, hogy bemutassa a nézőknek a különféle tájakat, szokásokat, embereket.

"Ez egy nagyon jó kordokumentum az 1979-es évről, az akkori Magyarországnak nagyon jó keresztmetszetét adja. Peták István (a Másfélmillió lépés Magyarországonszerkesztője - a szerk.) azóta is csinált ilyen sorozatokat, de Rockenbauer Pál személyisége nagyon hiányzik ezekből a műsorokból" - mondta lapunk megkeresésére Sáfrány József, Magyar Örökség- és Pro Natura-díjas operatőr-rendező, aki Rockenbauer mellett rendezőasszisztensként vett részt a produkcióban.

"Temérdek helyen jártunk, de az én lelkemhez mindig valahogy a szegényebb vidékek álltak közelebb, például a Cserhát és a Cserehát dombvidékei. Az itteni emberek, akikkel találkoztunk, sajnos már nem nagyon élnek, már a sorozat idején is öregek voltak. Vannak azonban olyanok, akikkel mai napig tartjuk a kapcsolatot, például Kaulics László doktorral, aki most Ózdon görög katolikus esperes vagy a baktakéki egykori TSZ-elnökkel, aki a mi hatásunkra lett aktív turista, egymás után háromszor is végigjárta a Kéktúrát" - mesélte Sáfrány.

A műsorban a hagyományos ismeretterjesztés is bőven kapott helyet, sőt minden témának külön szakértője volt: az adott térség geológiai jegyeiről Juhász Árpád beszélt bővebben, a néprajzi sajátosságokat Paládi-Kovács Attila sorolta el, a műemlékekről pedig Dercsényi Balázs tartott előadást a nézőknek. A produkció azonban így sem vált nehézkessé, hisz ízessé tették azok az emberek, akikkel a forgatócsoport összefutott út közben. Tegyük hozzá, ezek a találkozások általában spontánként jelentek meg a képernyőn, holott Rockenbauer a rendezőasszisztenssel, Sáfrány Józseffel a konkrét forgatás előtt egyszer már bejárta az útvonalat - ekkor szerezték azokat az ismerőseiket, akik később feltűntek a műsorban.

Az előkészítő munka amúgy is legalább két évig tartott: egyrészt minden településről, ahol a túra áthaladt, be kellett gyűjteni az információkat, másrészt magát a műsortervet is el kellett fogadtatni a tévé akkori vezetőségével. A sorozat eredetileg ifjúsági műsorként készült volna, mivel az ötletgazda (és későbbi szerkesztő), Peták István a Magyar Televízió ifjúsági osztályán dolgozott - csakhogy egy hasonló műsor elkészítése az osztály egész éves keretét kimerítette volna. Létrejött viszont a Natura szerkesztőség, amely a Másfél millió lépés Magyarországon-t is bevette a programtervébe - olyan sorozatok mellé, mint, mondjuk, a Tizenkét hónap az erdőn.
Eredetileg a Másfél millió lépés Magyarországon is hasonló koncepcióra épült volna: a korai tervek szerint minden tájegységet abban az időszakban mutatott volna be, amikor az a legszebb. Ebből viszont viták kerekedtek az alkotók között (nem tudtak megegyezni, hogy ősszel vagy télen érdemes a Zemplénbe menni), így inkább a folytonos, egyhuzamban történő felvétel mellett döntöttek, ami aztán sajátos dramaturgiát eredményezett - a stábnak pedig egy csomó kihívást. Faludi Sándornak, a hangmérnöknek például az egész túra alatt egy tizenhárom kilós szerkezetet kellett a nyakában cipelnie, hogy megfelelő minőségű hanganyag születhessen - ez ma már egy alig harmincdekás géppel megoldható.

Volt aztán olyan is, hogy egy-egy helyszínre vissza kellett ugrani, mert egy anyag tönkrement, vagy mondjuk a stáb éppen lemaradt egy görög istentiszteletről, amit mindenképp szeretett volna rögzíteni - ilyenkor többnyire az operatőröket vitték vissza kocsival, miközben a többiek mentek tovább. Emellett profi felszerelést, sátrakat, esőkabátokat kellett szerezni - sőt a Magyar Televízió kullancs elleni szérumot is hozatott Bécsből, miután tájfutó-világbajnokunk, Monspart Sarolta épp az idő tájt kapott agyhártyagyulladást egy csípés után.

A túra elvileg nyitott volt, így a csapatba két olyan ember is bekerült, aki nem dolgozott a tévé kötelékében. Mindketten a megtett távot mérték: Tolnai Ferenc a mérőkereket tolta (melynek fordulatszámlálójával - ismerve a kerék kerületét - meg lehetett állapítani, hogy mennyit haladtak), a számítástechnikusként végzett Petres Pál pedig egy elektromos lépésszámlálót vitt magával, ami azonban egy idő után felmondta a szolgálatot. Fontos feladata volt Sinkó Lászlónak is: ő narrálta a sorozatot, színészi elfoglaltságai miatt azonban csak néhány kisebb túraszakaszra csatlakozott a társasághoz.

A hatalmas mennyiségű nyersanyag még jó két év utómunkát igényelt, mire 1981 májusában a képernyőre került az első rész. A népszerű sorozatnak aztán folytatásai is lettek: 1986-87-ben elkészült a Dunántúl tájait bemutató ...és még egymillió lépés, 1990-91-ben pedig a Kerekek és lépések, amely Szekszárdtól visszavezet a Nagy-Milicig, bezárva ezzel a kört. Ez utóbbi sorozat sajnos már Rockenbauer Pál nélkül készült, aki 1987-ben, egy kirándulás közben hunyt el. Nevét őrzi a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra hosszú távú turistaút, amelyet az ...és még egymillió lépésbejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben.

Forrás: Origo.hu

2010. február 13., szombat

Dr. Anita és a Kaki




Posted by Picasa

Továbbra is veszélyesek a Pilis turistaútjai


A folyamatosan hulló hó és ónos eső következtében továbbra is veszélyesek a Pilis és Visegrádi-hegység turistaútjai. Különösen Dobogókő, a Prédikálószék és a Vadálló-kövek környékén kell vigyázni. 
Fél métert meghaladó hótakaró borítja a turistautakat a Pilisben és a Visegrádi-hegységben. Az elmúlt héten a hótakaró vastagsága megduplázódott. A turistautak nyomvonala sok helyen nem látható, ezért a sziklák mellett elhaladó, keskeny útszakaszok különösen veszélyesek. Ilyen helyszínek például a Vadálló-kövek vagy a Dobogókő alatti Zsivány-sziklák, Rezső-kilátó és Thirring-sziklák környéke. A Rám-szakadék továbbra is járhatatlan. A helyzetet a péntekre virradóan hullott ónos és havas eső csak súlyosbította.
A főváros környéki erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. ezért továbbra is arra kéri a kirándulókat, hogy kerüljék el a veszélyes útszakaszokat, és a kisebb túrákra is a szokásosnál alaposabban készüljenek fel. A téli erdő szerelmeseinek érdemes azonban felkeresniük a jobban kiépített kirándulóhelyeket, mint például a Budakeszi Vadasparkot vagy a Normafa térségét, ahol a Pilisi Parkerdő által megújított síház a téli szezonban új szolgáltatásokkal várja a vendégeket.

Forrás: Parkerdo.hu

2010. február 9., kedd

Honnan tudni, hogy magyar vagy?

Amikor több tejfölt használsz, mint ketchupot.

Amikor a paprika legalább olyan fontos mint a só és bors.

Amikor valamelyik rokonod Attila. Vagy József. Vagy János. Vagy László. Vagy István.

Amikor szereted a Túró Rudit, de nem igazán tudod elmagyarázni a külföldieknek, mi a fene az, amíg ki nem próbálták.

Amikor külföldi barátaid megkérdezik, hogy hiszel-e még abban, hogy a Mikulás ajándékot hoz dec. 24-rõl 25-re virradóra, a válaszod némiképp zavart, hiszen a Mikulás nálunk dec. 6-án ajándékoz és amúgy karácsonykor a kis Jézus ajándékoz, és az ajándékok már 24-én este ott vannak.

Amikor nem beszélsz teli szájjal.

Amikor 5 percen keresztül tudsz egy levegõvel káromkodni úgy, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.

Amikor az eljegyzési gyûrûd az ellenkezõ oldalon viseled.

Amikor a vonat még el sem hagyta az állomást, de te már eszed a szendvicsed (általában egy fél paprika vagy paradicsom van benne) és többnyire rántott hús.

Amikor egy 79 km hosszú tavat Magyar Tengernek hívsz.

Amikor soha nem mész el otthonról vizes hajjal, mert megfázol, és mindig viszed a hajszárítót, ha külföldre mész és megdöbbensz, amikor valakinek nincs legalább egy otthona.

Amikor mindig ugyanazon a helyen, vagy széken foglalsz helyet, még akkor is, ha a terem, szoba üres és a te helyed a szoba végében van.

Amikor tudod mi az a pogácsa/dobos torta/kürtõs kalács/fõzelék/túrógombóc, és szereted is õket.

Amikor sokkal találékonyabb vagy, ami a csalást illeti, bármelyik nemzetnél.

Amikor a Micimackó és a Flinstone család sokkal viccesebb szinkronizálva.

Amikor tudod, hogy a 'rézfánfütyülõ rézangyalát' igazából egy káromkodás.

Amikor van névnapod, és senki nem érti, mire jó az.

Amikor gyümölcsöt használsz leveshez is.

Amikor tudod, hogy minden zseninek vagy hírességnek van magyar kapcsolata, vagy csak szimplán magyar.

Amikor mindenkinek elmondod, hogy a Rubik kocka magyar találmány.

Amikor esküszöl, hogy a fokhagyma és a mézes tea kiûzi belõled a nyavalyát kevesebb, mint egy nap alatt.

Amikor gyerekként folyton répát kellett enned, és arra a kérdésedre, hogy miért, a szüleid azt válaszolták, hogy azért, hogy jobban tudj fütyülni.

Amikor nehéz elmagyarázni, hogy családnév az elsõ helyen van, vagyis ez nem a keresztneved.

Amikor tudod, hogy a vörösbor - kóla kombináció finom, és furcsa, hogy a külföldiek furcsálják.

Amikor boldog szülinapot kívánnak meghúzva a füled.

Amikor termálvíz vagy fürdõ van a városodban, vagy közel hozzá.

Amikor tudod, hogy melyik nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak.

Amikor tudod, mi az a tepertõs pogácsa.

Amikor ha esõben állsz, megnõsz.

Amikor el tudsz beszélgetni idegenekkel a buszon vagy az orvosra várva intim dolgokról, de felháborodsz, ha az anyagi helyzetedrõl érdeklõdnek.

Amikor nem jó a normál méretû párna, mert vagy óriásinak, vagy nagyon kicsinek kell lennie.

Amikor magyarul beszélsz külföldieknek, de lassabban és hangosabban, hogy "értse".

Amikor madártejet eszel desszertnek.

Amikor nem pazarolod az ételt, a maradékot elteszed másnapra.

Amikor a mesék nem úgy végzõdnek, hogy örökké boldogan élnek, hanem hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Amikor a nagyid azzal "fenyeget", hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz.

Amikor saját erõs paprikát termesztesz az udvaron, vagy az erkélyen kis cserépben, hogy garantáld az erõsségét.

Külföldiek nem értik, ha azt ecseteled, hogy ne egyenek görögdinnyét augusztus 15-e után, mert Lõrinc belepisilt.

Forrás: Subba

Januári képek


A képek elérhetőek itt